Dokumentumok

Alapszabály

NEMZETŐRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Levelezési cím: 1188. Budapest, Póth Irén u. 93/b.

ALAPSZABÁLYA

Nemzetőrök Országos Szövetsége elnevezésű civil szervezet alapszabályának hatályos jogszabályok szerinti módosítása tárgyában 2019. március 23.-én tartott Közgyűlésen hozott határozatok alapján egységes szerkezetbe foglalva, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésére és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseire. A módosított Alapszabály tekintetében a Fővárosi Törvényszék 12. Pk.61.107/2002/30 számú végzéssel hiánypótlási felhívást bocsájtott ki, amely hiánypótlási felhívás értelmében az Alapszabály egyes rendelkezéseinek érvénytelensége, módosítása, felülvizsgálata szükséges.

A fentiekben rögzített hiánypótlási felhívás értelmében az Alapszabályt Közgyűlés határozatával módosítani rendelte, e Közgyűlés határozatot tartalmazó jegyzőkönyv jelen Alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi. A hiánypótlási felhívás alapján, illetve a Közgyűlés határozatai alapján módosított rendelkezések "vastagított" betűvel, a hatályon kívül helyezett rendelkezések áthúzott betűvel kerülnek jelzésre, míg a 2017. január 28. valamint 2018.április 21 Közgyűlés. által elfogadott és a hiánypótlási felhívással nem érintett rendelkezések az Alapszabály törzsszövegébe azonos betűtípussal és formával beépítésre kerültek.

Az elfogadott módosított alapszabály a következő:

I. fejezet

1.§

(1) A Szövetség neve:

Nemzetőrök Országos Szövetsége, rövidített neve: NEMZETŐR SZÖVETSÉG

Betűszóval történő megjelölés: N. O.SZ

(2) A Szövetség székhelye:

1188. Budapest, Póth Irén u. 93/b. .

(3) A társadalmi szervezet képviselőjének neve és lakcíme:

Dudás István 1188. Budapest, Póth Irén u. 93/b. (tel: 06-70-603 9553), email: istvan.dudas0432@gmail.com)

(4) A társadalmi szervezet működési körének jellege:

Egyéb.

( 5)A Szövetség zászlója:

A zászló fogazott, nemzeti színű, középen babér-tölgykoszorúba foglalt jelvény.

2.§

(1) A Szövetség, a jogszabályok előírásai szerint működik, és az egyesülési törvényben biztosított felhatalmazásra tekintettel készített saját alapszabály alapján.

(2) A Szövetség az egyesületekre vonatkozó jogszabályok (2011. évi CLXXV tv. valamint a 2013. évi V. tv.) hatályos jogszabályozás alapján működik.

(3) A Szövetség bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés után önálló jogi személyiséggel rendelkezve működik

(4) A Szövetség a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét. , az egész országra kiterjedő felelősséggel és hatókörrel látja el feladatát.

3.§

(1) A Szövetség célja, feladata, tevékenysége:

Nemzetőrök Országos Szövetsége Civil szervezet, célja az 1848-49.as és 1956-os nemzetőr hagyományok ápolása, őrzése, hazaszeretetre nevelés. a magyar nemzet és a magyar haza szolgálata.

. A Szövetség a nemzeti hagyományokat tiszteli, ápolja, feladata a hagyományok, kulturális örökségek védelme, ennek megvalósítása érdekében ezt a feladatot állami, önkormányzati szervekkel. nemzetiségi szervekkel, egyházi jogi személyekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel valamint állampolgárokkal együttműködve végzi, folytatja.

A Szövetség antimilitáris szervezet fegyver mentesen tevékenykedik. A Szövetség az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom hősei emlékét őrzi, ápolja a forradalmi hagyományokat. széles körben terjesztik a nemzetőrség hagyományait. Szövetség tagjai részt vesznek a hagyományőrző ünnepségeken, megemlékezéseken. A Szövetség részt vállal e körben az ifjúság nevelése, oktatása vonatkozásában.

Amennyiben szerződés, megállapodás, együttműködés alapján az Állami és Államigazgatási vagy egyéb szervek és szervezetek illetékes vezetői a Nemzetőrséget hivatalosan és írásban felkérik közös feladatok végrehajtására, úgya Nemzetőrség tagjainak az együttműködésben foglaltak szerint intézkedési jogosultsága van Tagjai - felkérésre, vagy megkeresésre - a polgárok védelmében, a közrend és közbiztonság megteremtését segítik részvételükkel. Ennek érdekében a rendfenntartó hatóságokkal, gazdálkodási szervezetekkel (Magyar Honvédség, Rendőrség, Határőrség, Katasztrófavédelem, Polgárvédelem, Nemzeti Adó Vám- és Pénzügyőrség. Tűzoltóság Mentőszolgálat, vízügyi igazgatási szervek,,állami meteorológiai szolgálat, egészségügyi államigazgatási szerv,önkormányzatok,óvodák,,iskolák,az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és erre a célra-létre hozott közterületesek ,). illetve a civil bűnmegelőzési szervezetekkel kívánnakegyüttműködni. A Nemzetőr-felkérésre és halasztást nem tűrő igény esetén köteles segítséget nyújtani olyan, közbiztonságot veszélyeztető helyzetek elhárításában, amelyek azonnal hatósági intézkedést követelnek meg, illetőleg természeti vagy ipari katasztrófa színhelyén, súlyos fertőző betegség, fertőző állattól származó betegségészlelése, vagy elhagyott robbanó, sugárzó, mérgezőanyag találása esetén. Ennek során segítséget nyújt az illetékes szervek értesítésében, a terület lezárásában, a személy és vagyonbiztosítással kapcsolatos intézkedések elősegítésében.

- aktív tevékenységet folytat a hazai és határon túli kultúra terjesztése területén.

- családok védelme és a családok jólétének erősítése a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítését végző szervezetek segítése, támogatása.

- ifjúság hazaszeretetre való előképzése, egészséges életmódra nevelése, oktatási tevékenység

- nemzetőr szövetségek és egyesületek összefogása, működésük elősegítése

- karitatív tevékenység, Drogprevenció, érdekképviselet, Sport tevékenység, diáksport

- szakmai konferenciák, rendezvények, táborok, továbbképzések szervezése, lebonyolítása, segédletek kiadása, terjesztése, nemzetőr szövetségek és egyesületek összefogása, működésük elősegítése

Továbbá:

- biztosítja a tagsággal járó jogok és kötelességek gyakorlását,

- különös figyelmet fordít a Szövetség és tagjai országos kapcsolatainak szervezésére, a kulturális szabadidős lehetőségek megteremtésére és koordinálására,

- sajátos eszközeivel hozzájárul az egységes és legitim szervezet megszervezéséhez, kapcsolatai és elismertsége nemzetközivé tételéhez,

- elősegíti a bajtársi és baráti kapcsolatok kiteljesedését, a bűnmegelőzési, katasztrófavédelmi és honvédelmi szervekkel való együttműködést.

4.§

A Szövetség mindennemű párt ideológiájától mentesen működik, tagjai szolgálatuk során a haza és a nép érdekeit képviselik és a rábízott, valamint tudomására jutott - állami, szolgálati, nemzetőrségi - titkokat kötelesek megőrizni.

5.§

(1) A Szövetség célkitűzéseinek megvalósítása érdekében összefogni, segíteniés koordinálni kívánja a nemzetőrség különböző szintű hazai szervezeteit, a mindenkori hatályos jogszabályokban, valamint a z Alapszabályban foglaltak szerint

(2) A Szövetség az együttműködés keretein belül törekszik a hazai nemzetőr szervek egységesítésére, a területi és saját rendezvényeken való részvételre, a tagság egységes felkészítésére és képzésére, a szimpóziumok és szemináriumok szervezésére, azokon való aktív részvételre, illetve közös feladatok vállalására azok teljesítésére.

(3) A szövetség a cél megvalósulásával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

4.A Szövetség kapcsolatot keres és teremt külföldi nemzetőr, polgárőr, tűzoltó. és egyéb civil Szövetségekkel és Egyesületekkel.

II. fejezet

6.§

A Szövetség tagjai:

1 rendes tagok

2 tiszteletbeli illetve pártoló (támogató) tagok

1.1 A Szövetség tagja lehet, minden nagykorú cselekvőképes magyar állampolgár, aki a szövetség céljait és az alapszabályzatot elfogadja, büntetlen előéletű, a belépési nyilatkozatot aláírja, és tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz.

A tag felvételéről az Elnök, Elnök helyettes, Elnökség dönt. Közgyűlés dönt az Elnök, Elnök helyettes, Elnökség javaslata alapján.

Csatlakozhatnak a Szövetséghez más - nemzetőr eszmét valló - és jelen Alapszabályt elfogadó jogi személyiséggel rendelkező szervezetek is. (társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok) A szervezet, az egyes tagjainak névszerinti megnevezésével, csatlakozási szándékát az Elnökséghez bejelenti, és az Elnökség a belépni kívánó szervezet tagjainak felvételi javaslatát a közgyűlés elé terjeszti. A tagfelvételről a Közgyűlés - a felvételi megfelelőség és előírások alapján - személyenként dönt.

A belépő szervezet tagjai, a rendes tagok, jogosítványaival /7.§. (2)-bek./, egyenértékűen rendelkeznek.

2.1 A Szövetség pártoló tagja lehet továbbá minden olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, magánszemély, aki a Szövetség célját, és az alapszabályát elfogadja, és képviselője útján a csatlakozási szándékáról szóló belépési nyilatkozatot aláírja.

Tiszteletbeli tag az lehet, akit - az Elnökség javaslatára,- a cél érdekében végzett munkája, szakmai hozzáértése, elkötelezettsége miatt, az Elnökség erre felkér. A tiszteletbeli tag felkérés alapján vesz részt a Szövetség munkájában, javaslataival segítheti annak tevékenységét.

Ezen tagok részt vehetnek a Közgyűlés ülésein, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

A tagsági viszony az éves tagdíj befizetése után, az írásos felvételi kérelmet elfogadó Elnök,

Elnök helyettes, vezetőségi döntéssel keletkezik.

(3) A tagsági viszony megszűnik:

3.1.) kilépéssel,

3.2.) halál bekövetkeztében, jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

3.3.) kizárását kimondó határozat nyomán

3.4) tagdíj nemfizetés esetén törléssel az Elnökség határozata alapján

(4) Kizárás akkor mondható ki:

4.1 ha a Szövetség Elnöke,Elnöksége - az Etikai és Fegyelmi Bizottság javaslata alapján - megállapította, hogy a tag súlyosan és szándékosan vétett a Szövetség érdekeinek, különösen, ha megszegte az alapszabályban foglaltakat, a részére kijelölt feladatot nem, vagy felületesen látja el, a rábízott tisztségét elhanyagolja, Btk.-ba ütköző cselekményt követett el, magatartásával akadályozza a Szövetség működését.

4.2 ha a tag az éves tagdíjat a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság felszólítása ellenére több mint 30 napon belül nem fizette meg.

4.3 a fegyelemsértést az Etikai és Fegyelmi Bizottság vizsgálja ki a tag meghallgatásával, a cselekmény tudomására jutásától számított 30 napon belül, és írásos előterjesztést készít az Elnökség részére. Ennek alapján a tag kizárásáról az Elnökség határoz 2/3-os szótöbbséggel és döntéséről a tagot határozat formájában írásban értesíti.

4.4 a tag az Elnökség határozatát a kézhezvételt követő 15 napon belül megfellebbezheti. Az Elnökség 30 napon belül összehívja a Közgyűlést, szavazással hozza meg döntését, vagy a határozatot helyben hagyja, és az jogerőssé válik, vagy az Etikai és Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasítja. Erről szóló határozatát az érintetteknek megküldi.

4.5 Új eljárás esetében a fellebbezési jogot szintén a közgyűlés gyakorolja, amely második esetben döntése jogerős.

4.6 A tagsági jogviszonyát a tag a Szövetség Elnökének, vagy a Szövetség Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor indoklás nélkül megszűntetheti. A tagsági jogviszony a tag nyilatkozatának az Elnök ill.az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

7.§

(1) A tagok kötelességei:

1.1 az Alapszabály betartása

1.2 a Szövetség határozatainak (Elnökségi, és egyéb) betartása, a döntések végrehajtásában való aktív részvétel.

1.3 a tagdíj előírásszerű befizetése

1.4 Köteles székhelyének, továbbá lakcímének megváltozását az adatváltozást követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.

1.5 a Szövetség tevékenységének tudása, képessége és lehetősége szerinti támogatása.

(2) A tagok jogai:

2.1 a tagok a Szövetség működése során szavazati joggal rendelkeznek, tisztséget vállalhatnak,

2.3 igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait,

2.4 igazolványt kapnak, melyben tisztségüket feltüntethetik,

2.5 javaslattételi, tájékozódási és irat-betekintési joguk van, a Szövetség céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezhetik.

2.6 az alapszabály keretei között kezdeményezhetik napirendek megtárgyalását, (a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább öt nappal írásban beterjesztett napirendi javaslatot terjeszthetnek elő)

2.7 felvilágosítást kérhetnek bármely egyesületi ügyről, a Szervezeti és Működési szabályzat

szerint

2.8 a nemzetőr emblémákat, törvényesen engedélyezett relikviákat és ruhákat rendezvényeken, engedély alapján viselhetik.

2.9 a tagok jogai egyenlők, azokat személyesen, vagy képviselőik útján gyakorolják.

A tiszteletbeli és pártoló tagok jogosultak a Szövetség közgyűlésein, részt venni véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek. Meghívás alapján, különösen érintettség esetén, jogosultak az Elnökségi üléseken részt venni, ahol hozzászólási, javaslattételi jogokkal rendelkeznek.

Kötelezettségeik az ajánlattételi kötöttségük erejéig terjed.

8.§

(1) A Szövetség szervei:

· Közgyűlés

· Elnökség

1.3 Szakmai Bizottságok (Etikai és Fegyelmi Bizottság, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság)

9.§

1. A közgyűlés:

(1) A Közgyűlés a tagok összességéből áll és a Szövetség legmagasabb szintű önkormányzati testülete. Jogosult a Szövetség bármely ügyében dönteni. A Közgyűlés - az Elnök. Elnök helyettes, az elnökség javaslatára dönt a tagfelvételről

(2) A Közgyűlésen minden tag jogosult részt venni, minden tagnak egy szavazata van.

(3) A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést az Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyetteshívja össze.A közgyűlést15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, a szövetség székhelyére kell összehívni, de az Elnök, Elnök helyettes, Elnökség, Közgyűlés határozata alapján a Közgyűlést más, a Közgyűlésmegtartására alkalmas helyre is összehívhatja, írásban igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény)

A közgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy aszabályszerűen nem közöltnapirenden szereplőkérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangulag hozzájárulnak.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani ha:

41- a bíróság elrendeli

4.2-azElnök, Elnökség így dönt, vagy valamely Bizottság - az ok megjelölésével - ezt írásban indítványozza

4.3 -a tagok több mint fele az - ok megjelölésével - írásban indítványozza.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.4 - a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.5 - a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.6 -a szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

5.1 az alapszabály elfogadása és módosítása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása

5.2 az Elnökség tagjainak megválasztása és felmentése,az elnök megválasztása

5.3 éves tagdíj összegének meghatározása, megfizetésének módja

5.4 az Elnökség beszámoltatása, az éves költségvetés, illetve vagyonmérleg elfogadása

5.5 a Szövetség éves gazdasági beszámolójának megvitatása és elfogadása, eredményeinek felhasználása

5.6 Szövetség feloszlásának - jogutóddal vagy jogutód nélkül -, illetve más Szövetséggel vagy Egyesülettel

történő egyesülésnek kimondása, ennek megfelelően rendelkezés a vagyonról,

5.7 közhasznúsági melléklet elfogadása;

5.8 a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll;

5.9az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

5.10a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;5.11döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen, amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.

(6) Az Elnökség tagjává és a Szövetség nemzetközi vagy hazai rendezvényeire történő delegáció tagjává - négy éves időtartamra - csak a Szövetség tagja választható meg.

10.§

(1) A rendkívüli Közgyűlés összehívását a közgyűlés kezdeményezheti. A rendkívüli közgyűlést az Egyesület Elnöke, vagy Elnök helyettese hívják össze. A tagokat a Közgyűlés helyéről, idejéről és a napirendi pontokról szóló tájékoztatással legalább 14 nappal korábban értesíteni kell.

(2) A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt, minden jelenlévő tagnak egy szavazata van

(3.) Határozatképtelenség esetén a jelenlévők egyszerű többségi szavazattal döntenek az újabb közgyűlés idejéről. A megismételt Közgyűlés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes.

11.§

2. Az Elnökség:

Az Elnökséget a közgyűlés választja meg négyévi időtartamra. az Elnökség a Szövetség szakmai, technikai irányítását látja el, országos hatáskörrel koordinálja és szervezi a Szövetség munkáját.

Az Elnökség a közgyűlések között - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a közgyűlés hatáskörét gyakorolja. Irányítja, szervezi és segíti a Szövetség tevékenységét.

2.1 Az Elnökség legalább negyedévenként ülésezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

2.2Az Elnökség határozatképtelensége esetén a jelenlévők egyszerű többségi szavazattal döntenek az újabb elnökségi ülés idejéről. A megismételt Elnökségi ülés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, az elnök távollétében az elnökhelyettesnek mindig jelen kell lennie.

2..3 Kötelező az Elnökséget összehívni, ha tagjainak egyharmada vagy a Szövetség tagjainak több mint fele indítványozza az ok megjelölésével.

12.§

1. Az Elnökség tagjai:

• Elnök
• Elnökhelyettes
• Alelnökök (7 fő)

2. Az Elnökség tagjainak mandátuma megszűnik:

2.1 a választási ciklus leteltével,

2.2 felmentéssel,

2.3visszahívássa

2.4 haláleset nyomán,

2.5 a szövetségi tagsági viszony megszűnésével

3. Az Elnökség hatásköre

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

3.1a szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

3.2a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

3.3az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

3.4a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

3.5 a közgyűlés összehívása, a tagság és a szövetség szerveinek értesítése;

3.6az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

3.7/ részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

3.8 szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

3.9a tag felvételéről való döntés.

3.10öntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

13.§

az Elnök

A Szövetség első számú vezetője, akit a Közgyűlés választ meg négy évre.

Feladatkörébe tartozik:

• összehívja az elnökségi ülést,
• ellenőrzi az alapszabály előírásainak betartását, a Közgyűlés illetve az Elnökség határozatainak végrehajtását, irányítja és vezeti a Szövetség munkáját
• az elnök, az elnökhelyettessel, csak együttesen jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre,

- Képviseli a Szövetséget az országos, területi, regionális, megyei hatóságok és más egyéb

szervezetek, települési önkormányzatok társadalmi szerveztek, a külföldi társszervezetek előtt.

• képviseli az Elnök helyettessel együtt a Szövetséget az országos, területi. Regionális, megyei
• hatóságok és más egyéb szervezetek, települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek, külföldi társszervezetek előtt.
• képviseli, egy másik kijelölt elnökségi, taggal együtt a Szövetséget harmadik személlyel szemben
• összehangolja a Szövetség tisztségviselőinek tevékenységét,
• az elnökség, nevében összehívja a Közgyűlést
• javaslatot tesz a Közgyűlés napirendjére,
• elnököl a Közgyűlésen és az elnökségi üléseken,
• akadályoztatása esetén az elnökhelyettesre vagy általa felkért személyre ruházhatja tisztségét,
• a Szövetség alkalmazottai felett munkáltatói jogkört gyakorol,
• folyamatosan intézi az ügyeket a két elnökségi ülés között, valamint gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
• rendszeresen beszámol az elnökségnek a két elnökségi ülés között végzett munkáról, a folyamatban lévő ügyek állásáról,
• felel a Szövetség gazdasági ügyeinek, pénzügyi ügyvitelének rendjéért.
• a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése

- a tag felvételéről dönt

- igények szerint tájékoztatást ad külső szervek felé a Szövetség tevékenységéről

• felkérésre nyilatkozik a médiák felé a Szövetségről

- döntési jogköre van nemzetőr főtiszti és tábornoki kinevezések és előléptetések és azok

visszavonása tekintetében.

- jogosult az Országos parancsnok cím használatára

Elnökhelyettes

A Közgyűlés választja meg négy évre.

Az Elnökhelyettes ugyanazon jogkörökkel rendelkezik, mint az elnök

. Feladatait az Elnök megbízásából teljesíti.

- Képviseli a Szövetséget az országos, területi, regionális, megyei hatóságok és más egyéb szervezetek, települési önkormányzatok társadalmi szerveztek, a külföldi társszervezetek előtt

az Elnökhelyettes csak az Elnökkel együttesen jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre

- Az Elnök akadályoztatása esetén szervezi és rányitja az Elnökség munkáját, segíti és felügyeli a közgyűlés határozatainak illetve az Elnökség által hozott döntések, ajánlások végrehajtásának megszervezését

-Együttműködik az Ellenőrző Bizottsággal

-képviseli az Elnökkel együtt a Szövetséget az országos, területi. Regionális, megyei hatóságok és más egyéb szervezetek, települési önkormányzatok, társadalmi szervezetek, külföldi társszervezetek előtt

-Az Elnök akadályoztatása esetén összehívja és vezeti az Elnökségi üléseket.

tagság nyilvántartását vezeti

- szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetését végzi

az igények szerint tájékoztatást ad külső szervek felé a Szövetség tevékenységéről

felkérésre nyilatkozik a médiák felé a Szövetségről

- jogosult az Országos parancsnok helyettes cím használatára

- döntési jogköre van nemzetőr tiszti- főtiszti és kinevezések és előléptetések és azok

visszavonása tekintetében

-javaslati jogköre van tábornoki kinevezések és előléptetések és azok visszavonása

tekintetében

az Alelnökök

A Szövetség Közgyűlése, négy éves időtartamra, Rendvédelmi alelnököt, Honvédelmi alelnököt, Katasztrófavédelmi alelnököt, Gazdasági Szervezési és Működési alelnököt, Informatikai alelnököt, Társadalmi kapcsolatok alelnököt, valamint Ifjúság és Sport és Kulturális ügyekért felelős alelnököt választ.

Rendvédelmi alelnök:

• személyesen és megbízottai útján rendszeres kapcsolatot tart fenn a Belügyminisztérium és a különböző országos és helyi hatáskörű rendőri szervekkel
• szervezi és koordinálja a rendőrséggel végrehajtandó közös akciókat és feladatokat
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Honvédelmi alelnök:

• előkészíti, szervezi és koordinálja a Szövetség és a Honvédség közötti feladatokat, javaslatot tesz az Elnökség részére a közös tevékenység kivitelezésének és lebonyolításának módjáról
• rendszeres kapcsolatot tart fenn a Magyar Honvédség kijelölt szerveivel és személyeivel
• végzett munkájáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az Elnökségi üléseken
• ellátja az Elnökség által rábízott egyéb szakmai feladatokat
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Katasztrófavédelmi alelnök:

• kapcsolatot tart a BM. Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával és feladat tervet dolgoz ki a közös tevékenységre, amelynek megvalósítását figyelemmel kíséri és ellenőrzi.
• ellátja az Elnökség által rábízott egyéb szakirányú feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Gazdasági, Szervezési és Működési alelnök:

• elősegíti és megszervezi a Szövetség kapcsolat felvételét az állami, társadalmi és egyéb szervekkel
• az igények szerint tájékoztatást ad külső szervek felé a Szövetség tevékenységéről
• felkérésre nyilatkozik a médiák felé a Szövetségről
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Ifjúság Sport és kulturális ügyekért felelős alelnök:

• kapcsolatot tart a Gyermek Ifjúsági és Sport Minisztériummal, valamint a helyi önkormányzatokkal az ifjúság különböző, - elsősorban honvédelmi, rendvédelmi, katasztrófavédelmi - képzésének elősegítése érdekében. Elősegíti és megszervezi mindezek gyakorlati és elméleti oktatását.
• sport és egyéb ifjúsági rendezvényeket, programokat szervez
• ellátja az Elnökség által rábízott feladatokat
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Informatikai alelnök:

• rendszeresen karbantartja a Nemzetőrség honlapját
• tájékozódik és tájékoztatást ad az elnökség felé a Szövetséget érintő média ügyekben
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Társadalmi kapcsolatok alelnök:

• megszervezi és bonyolítja a Szövetség külső és belső programjait
• eljár - az illetékes alelnökkel együtt - a gazdasági, társadalmi és állami szerveknél a Szövetség működésének elősegítése érdekében
• ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik,
• ellátja az, Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes által rábízott feladatokat, amelyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

1/ a megbízás időtartamának lejártával;

2./ visszahívással;

3./ lemondással;

4./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

5./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

6/ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor - indokolás nélkül - visszahívhatja. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezetőtisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A szövetségvezető tisztségviselői:

A szövetség elnöke: Dudás István, Anyja neve Bába Julianna, cím:1188 Budapest Póth Irén u 93/b (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, anyja neve, lakóhelye)

Az elnökség tagjai:

Elnök Országos Parancsnok: Dudás István

ElnökhelyettesO.P.H: Váguláné Vajda Éva

1188 Budapest Deák Ferenc u 49/a

Szervezeti és Működési alelnök Dr.Jávor Ervin

2096.Üröm Sport Köz 20.

Honvédelmi alelnök: Mihály András

2049. Diósd, Vércse u 3.

Katasztrófavédelmi alelnök: Podina Attila

1182.Budapest Zsukó u 11.

Rendvédelmi alelnök: Csákóy Gyula

Társadalmi kapcsolatok alelnök Hámory Csaba,

2220. Vecsés, Batthyány u 1.

Ifjúsági Kulturális és Sportügyekért felelős alelnök: Havas Tamás Andorné

1029, Budapest, Dutka A 21

Informatikai alelnök: Biró Zoltán Balázs

2030 Érd Körösi u 1.

Honlap és belsőinformatikai felelős: Szabó Krisztián

1183.Budapest Szent Lőrinc sétány 6/a III/32

A Szövetség Bizottságai:

1.) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság:

A Bizottság egy elnökből és két tagból áll, tagjait a Közgyűlés négy évre választja meg az Elnökség tagjainak megválasztásával egyidejűleg. Üléseit, a Bizottság Elnökének összehívása alapján, szükség szerint tartja, azonban évente egy alkalommal - a Közgyűlést megelőzően - köteles értékelő, elemző ülést tartani. Akkor határozatképes, ha az elnök és legalább egy tag az ülésen jelen van. Határozatait 50%-os szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A Bizottság feladata:

A Szövetség morális erkölcsi rendjére felügyelni, magatartási kódex alapján történő életmód megkövetelése a tagok részéről. A tagokkal kapcsolatos etikai, fegyelmi ügyek kivizsgálása, állásfoglalás, előterjesztés az Elnökség és a Közgyűlés felé. Javaslatot tesz a tag, vagy tagok kizárására, amennyiben az általa megállapítottak szerint a tag vagy tagok erkölcstelen, a nemzetőr szellemiséghez méltatlan vagy a Szövetség Alapszabályával és célkitűzéseivel ellentétes magatartást tanúsítottak.

2.) A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság:

A Bizottság egy elnökből és két tagból áll, tagjait a Közgyűlés négy évre választja meg az Elnökség tagjainak megválasztásával egyidejűleg. Tagjai szakirányú végzettséggel rendelkező tagok lehetnek. Üléseit a Bizottság negyedévente tartja, amelyet a Bizottság elnöke hív össze. Az Elnökség valamint a tagság - az ok megjelölésével - is jogosult összehívni a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. A Bizottság akkor határozatképes, ha az elnök és legalább egy tag jelen van. Határozatait 50%-os szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Jelentéseit írásban teszi meg az ülését követő három napon belül.

A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság feladata:

Elkészíti a Szövetség éves költségvetését és az Elnökség, illetve a Közgyűlés elé terjeszti. Ellenőrzi, hogy a Szövetség költségvetése és annak végrehajtása megfelel-e az éves költségvetési tervnek, a Szövetség gazdálkodása az alapszabályzatban meghatározottak szerint működik-e. Ellenőrzi a Szövetség minden nemű gazdálkodását, számvizsgálói feladatokat lát el.

Köteles negyedévente tájékoztatást adni az Elnökségnek a Szövetség gazdálkodásáról és minden évben az első rendes Közgyűlésen, a Közgyűlésnek beszámolni. Köteles tájékoztatni az Elnökséget és a Közgyűlést a Szövetség vagyoni helyzetéről, gazdálkodásáról. Ezen túlmenően köteles beszámolni az Elnökségnek, a szervezetek vezetőinek felkérése alapján.

A Bizottság a Szövetség pénzügyi és gazdasági ellenőrzését szakértő bevonásával végzi, és a vizsgálat eredményét köteles a Közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyás, illetve elfogadás végett. A szakértő kijelölése az Elnökség feladata a Bizottság javaslata alapján.

Szükség esetén jogosult rendkívüli Közgyűlés összehívásának kezdeményezésére.

14.§

(1) A Közgyűlésen és az Elnökségi ülésen nyílt szavazással történik a döntés, de titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlevők egyharmada ezt indítványozza.

(2) Az Elnökség ülésére tanácskozási joggal bárki meghívható, ezt bármely testületi tag javasolhatja.

Az Elnökség ülésein bármely szövetségi tag részt vehet, javaslattételi szándékáról azonban lehetőleg előre kell tájékoztatni az Elnökséget.

(3) A Közgyűlés és az Elnökségi ülés napirendjei közé fel kell venni azt az indítványt, amelyet a jelenlevő tagok több mint 30 % -a beterjeszt.

15.§

(1) A Szövetség képviseletét az Elnök látja el, akadályoztatásakor az Elnökhelyettes, vagy egy kijelölt alelnök helyettesíti.

(2) A képviselet a mindenkori jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően történik.

16.§

(1) A Szövetség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) A Szövetség nem folytathat nyereség érdekelt gazdálkodást. Feladatait az Alapszabályban megjelölt célkitűzések teljesítése érdekében végzi, és ennek megfelelően teljesíti adózási kötelezettségeit.

(3) A Szövetség gazdálkodási bevételei:

3.1 a Szövetségi tagok által befizetett tagdíjak,

a Szövetség céljának elérése érdekében a tagok rendszeresen évi tagdíjat fizetnek és egy összegben rendkívüli befizetéseket is teljesíthetnek a Közgyűlés határozata alapján.

A tag éves tagdíját a mindenkori Közgyűlés állapítja meg. A tagdíj a Szövetség működési feltételeit és a célok megvalósítását szolgálja. A befizetett tagdíjról a tag elismervényt kap, annak felhasználásáról az éves beszámoló Közgyűlésen ad számot az Elnökség és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság.

3.2 más természetes és jogi személyek befizetései, támogatásai, amelyek az Alapszabály szerinti tevékenységet segítik elő, a Közgyűlés döntése alapján, kerül felosztásra a szervezeti és működési szabályzat szerint.

A Szövetségműködő képessége javítása, vagyonának növelése a szolgáltatási kör bővítése és a színvonal növelése érdekében támogatókat, szponzorokat kutathat fel, igénybe veheti intézmények, önkormányzatok és más szervek támogatását.

3.3a pártoló és tiszteletbeli tagok anyagi természetű adományait, a Szövetség csak céljainak megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységére és annak biztosítására fordíthatja.

(4) A Szövetség tartozásaiért a polgári jog általános szabályai szerint felel saját vagyonával, a Szövetség tagjai nem felelnek a Szövetség kötelezettségeiért.

A Szövetség megszűnése:

• feloszlással,
• feloszlatással,
• más társadalmi szervezettel való egyesüléssel
• megszűnésének megállapításával.

A Szövetség feloszlásáról a Közgyűlés titkos szavazással, kétharmados többséggel határoz.

(5) Amennyiben a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, vagyonát - a hitelezők kielégítése után - az akkor igazoltan Szövetségi tagok körében kell egyenlő arányban felosztani.

Záradék:

Régiótérkép

Rajzpályázatunk Március 15-e alkalmából

Készítette: Kovács Natália

NEMZETŐRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK

SZERVEZETI ÉS MÚKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Szövetség alapadatai:

1) A Szövetség neve:

Nemzetőrök Országos Szövetsége, rövidített neve: NEMZETŐR SZÖVETSÉG

(2) A Szövetség székhelye:

1188. Budapest, Póth Irén u. 93/b. .

(3) A társadalmi szervezet képviselőjének neve és lakcíme:

Dudás István 1188. Budapest, Póth Irén u. 93/b. (tel: 06-70-603 9553, email:

istvan.dudas0432@gmail.com

(4) A társadalmi szervezet működési körének jellege: Egyéb.

(5 )A Szövetség zászlója: A zászló fogazott, nemzeti színű, középen babér-tölgykoszorúba foglalt jelvény

(6)Adószáma:18178797-2-43

(7)A Szervezet nyilvántartási száma:01-02-0010288

(8)Bankszámlaszáma:10401024-50526677-85841024

I.. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1§ A Szabályzat hatálya

1/A § A Szövetség hatályos az egyesületekre vonatkozó jogszabályok (2011. évi CLXXV tv. valamint a 2013. évi V. tv.)valamint saját Alapszabály alapján működik, e szabályzat hatálya kiterjed a NEMZETÖRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (továbbiakban:Nemzetőrség)-beosztástól ,rangtól függetlenül-tagjainak szolgálati és egyéb a nemzetőrséggel összefogó tevékenységére,valamint a kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre.

1/B § A Nemzetőrség önálló jogi személy. Ha a hivatalos szervek és egyéb szervezetek felkérik, tagjai szolgálatban hatósági, illetve közfeladatot ellátó személynek tekinthetők.

1/C § Jelen szabályzatban nem szabályozott, de szolgálati tevékenység közben felmerülő kérdésekre, helyzetekre az általános katonai és katonai ügyészségi vonatkozó rendelkezések az irányadók

1/D § A NEMZETÖRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE az egész országra kiterjedő felelősséggel és hatókörrel látja el feladatát.

1/E § A Nemzetőrség katonai hierarchia szerint működik.

1/F. § A Nemzetőrök Országos Szövetsége a Fővárosi Bíróságnál nyilvántartásba vett, és regisztrált védet megnevezés, ezért e név használatának joga kizárólag az ide tartozó tagokat illeti meg1/G § A Nemzetőrök Országos Szövetsége részére a Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalom megadását 91328 lajstromszámmal bejegyezte. Az oltalmi idő kezdete: 2008.novenber 17. Díszruha, gyakorlóruha, Nemzetőrök Országos Szövetség felíratós mellény, Nemzetőr igazolvány, az autós matrica, a jelzések használatának joga kizárólag azokat a tagokat illeti meg, akik az adott évre kiállított igazolvánnyal rendelkeznek.

2.§ A Nemzetőrség szerveinek tagozódása

2/A § Az Elnökség

Tagozódása szerint: Elnök (Parancsnok), Elnök helyettes (parancsnok helyettes). Honvédelmi alelnök, Rendvédelmi alelnök, Katasztrófavédelmi alelnök, Szervezeti és Működési alelnök, Társadalmi kapcsolatok alelnök, Ifjúsági, Kulturális és Sport ügyekért felelős alelnök, Informatikai kapcsolatok alelnök vezetőkből valamint Etikai és Fegyelmi bizottságból, és Pénzügyi és Ellenőrző bizottságból áll.

.A Nemzetőrség elnöke, összefogja és koordinálja a Nemzetőrség egészének tevékenységét, irányítja, vezeti, felügyeli és beszámoltatja az alárendeltségébe tartozó szervezeteket. Nemzetőrségre vonatkozó megállapodásokat és szerződéseket köt. Akadályoztatása esetén az elnök helyettes összefogja és koordinálja a Nemzetőrség egészének tevékenységét, irányítja, vezeti, felügyeli és beszámoltatja az alárendeltségébe tartozó szervezeteket. Nemzetőrségre vonatkozó megállapodásokat és szerződéseket köt. Az Elnökség tagjai kapcsolatot tartanak az Országos Hatáskörű állami, államigazgatási és egyéb szervekkel.

2/B § A Régiók (regionális parancsnokságok) az adott területen lévő megyék egységéből tevődik össze. Vezetőjük az adott régióvezető

Felosztásuk szerint: Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye, Közép-dunántúli régió (Veszprém megye, Fejér megye, Komárom.-Esztergom megye) Dél -dunántúli régió: (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye)

Közép-magyarországi régió ((Budapest, Pest megye,) Észak -magyarországi régió (Heves megye, Nógrád megye, Borsod -Abaúj-Zemplén megye) Észak -alföldi régió (Jász -Nagy -Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Tolna megye, Szabolcs -Szatmár-Bereg megye)

Dél -alföldi régió (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye)

Az egyes régiók törzs állományának felépítése a Nemzetőrség Elnökségének tagozódása alapján került kialakításra, amelyekhez kapcsolódnak Megyei vezetők.

Régióvezetők (régió parancsnokok) az elnökkel, akadályoztatása esetén az elnök helyettessel közösen összefogják, koordinálják, és irányítják az alárendeltségükbe tartozó Megyék tevékenységét, előtárgyalásokat folytathatnak szervezetekkel közös munkavégzés érdekében, valamint érintettek a szerződések előkészítésében.

A nemzetőrség alárendeltségükbe tartozó megyei szerveinek tevékenységéről beszámoltatják a megyei vezetőket, az általuk végzett operatív tevékenységekről, kapcsolatot tartanak az illetékes területükön lévő állami, államigazgatási és egyéb szervekkel.

Előzetes egyeztetés alapján beszámolnak az elnöknek, elnök helyettesnek, elnökségnek, tevékenységükről, valamint az alárendeltségükbe tartozó szervek munkájáról.

2/C § A Megye (megyei parancsnokság) Szervezeti tagozódása szerint áll a vezetőből és két helyettesből, valamint a városok vezetői közül az a városi vezető. illetve vezetők, akik az egyes feladatok vonatkozásában.,előtárgyalásokat folytathatnak szervezetekkel közös munkavégzés érdekében., érintettek a szerződések előkészítésében.

Megyei vezetők (megyei parancsnokok) A megye területén lévő városok vezetőinek munkáját összefogják, irányítják és koordinálják. Beszámoltatják a Városi, ill. Székhely szerinti vezetőket végzett munkáról, amelyről beszámolással tartoznak Régióvezetók felé. Adott esetben részt vesznek a városi vezetők helyi tárgyalásain, megbeszélésein, amennyiben a megyére is kiterjedő, vagy adaptálható feladatáról van szó.

2/D § A Város, ill. Székhely (városi parancsnokság) vezetőből és helyetteséből valamint az alegységek vezetői közül az-az alegységvezető, ill. vezetők, akik az egyes feladatok vonatkozásában előtárgyalásokat folytathatnak szervezetekkel közös munkavégzés érdekében., érintettek a szerződések előkészítésében .

Városi vezető (városi parancsnok) Szervezi, összefogja, irányítja a városban működő nemzetőrök feladatait, tevékenységét valamint felügyeletet gyakorol az alegységek felett. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a Megyei vezetőségnek. és részt vesz a megyei értekezleteken várost érintő döntések meghozatalában.

2/E §Az Alegységek. Minimum 10 főből állnak, településenként, helységenként szerveződnek, és a városi vezetés alárendeltségébe tartoznak

Alegységvezető (Alegység parancsnok) a kijelölt helyi vezető, aki képviseli az alegységet a Városi vezetőségnél. .A Városi vezetői értekezleten részt vesz valamint az egyes alegységvezetők beszámolási kötelezettséggel tartoznak a városi vezetők felé.

3 §.A Nemzetőrség kötelmei

3/A §.A Nemzetőrség tagja lehet, minden nagykorú cselekvőképes magyar állampolgár, aki a szövetség céljait és az alapszabályzatot elfogadja, büntetlen előéletű, jelen pillanatban nem folytatnak ellene eljárást, a belépési nyilatkozatot aláírja, és tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz.

Csatlakozhatnak a Szövetséghez más - nemzetőr eszmét valló - és jelen Alapszabályt elfogadó jogi személyiséggel rendelkező szervezetek is. (társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok) A szervezet, az egyes tagjainak névszerinti megnevezésével, csatlakozási szándékát az Elnökséghez bejelenti, és az Elnökség a belépni kívánó szervezet tagjainak felvételi javaslatát a közgyűlés elé terjeszti. A tagfelvételről a Közgyűlés - a felvételi megfelelőség és előírások alapján - személyenként dönt.

A belépő szervezet tagjai, a rendes tagok, jogosítványaival / Alapszabály 7.§. (2)-bek./, egyenértékűen rendelkeznek

A tagsági viszony az éves tagdíj befizetése után, az írásos felvételi kérelmet elfogadó vezetőségi döntéssel keletkezik

3/B § Minden nemzetőr (megkülönböztetés nélkül) köteles a reá bízott feladatot legjobb tudása szerint ellátni.

3/C § Minden nemzetőr köteles feladatát megtagadni, amennyiben az a jogszabályba, az Alapszabályba ütközik vagy a társadalom ellen irányul.

3/D § Minden nemzetőr köteles valamennyi az őt is elismerő társadalmi szervezettel, hivatallal, államhatalommal a legjobb kapcsolatot tartani és működtetni.

3/E § Minden nemzetőr önkéntességi alapon vállalja a nemzetőr mivoltát,(kortól, nemtől, pártól, rangtól, vallási hovatartozásától függetlenül.)

3/F§Minden nemzetőr vállalja a bűnmegelőzést segítő kiadványok szerkesztésében és terjesztésében való közreműködését

3/G § Minden nemzetőr köteles NEMZETŐR ESKÜT tenni, melynek magatartása és betartása mindenféle mentesség nélkül kötelező.

3/H §.Aki az esküjét megszegi a Nemzetőrségből kizárandó és egyéb, szankciók alkalmazhatóak vele szemben jogi értelemben.

4.§ Intézkedési jogosultság, feladatok

Amennyiben szerződés, megállapodás, együttműködés alapján az Állami és Államigazgatási vagy egyéb szervek és szervezetek illetékes vezetői a Nemzetőrséget hivatalosan és írásban felkérik közös feladatok végrehajtására, úgy a Nemzetőrség tagjainak az együttműködésben foglaltak szerint intézkedési jogosultsága van.

Ebben az esetben a Szervezeti és Működési Szabályzat 4 §.től a 16/D § pontjáig előírtak kötelezően figyelembe veendőek.

4/A § A Nemzetőr a Honvédelmi, Rendvédelmi, Katasztrófavédelmi, Vám és Pénzügyőr, Sport és Ifjúsági szervezetekkel kötőt együttmükődési szerződés esetén, bűncselekmény vagy kiemelt szabálysértés észlelésekor, valamint a közrend a polgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet esetén köteles szolgálatba helyezni magát, és az illetékes hatóságot értesíteni, miközben az adott helyzet elhárítását is köteles megkezdeni.

4/B § A Nemzetőr-felkérésre és halasztást nem tűrő igény esetén köteles segítséget nyújtani olyan, közbiztonságot veszélyeztető helyzetek elhárításában, amelyek azonnal hatósági intézkedést követelnek meg, illetőleg természeti vagy ipari katasztrófa színhelyén, súlyos fertőző betegség, fertőző állattól származó betegségészlelése, vagy elhagyott robbanó, sugárzó, mérgezőanyag találása esetén. Ennek során segítséget nyújt az illetékes szervek értesítésében, a terület lezárásában, a személy és vagyonbiztosítással kapcsolatos intézkedések elősegítésében.

4/C § A meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú bűncselekmény esetén a nemzetőr a meghatározott szolgálati feladatát tovább folytatja ,az intézkedés szükségességét azonban köteles jelenteni az elöljárójának. vagy a legközelebbi rendőri ügyeletnek. Azonnali jelentés kötelezettséggel jár, ha az elkövetőt módjában áll visszatartani.

- Ha a nemzetőr vízi közlekedés biztonságát érintő eseményt észlel, a helyszínen szükséges intézkedések megtétele, illetve visszatartott személy átadása érdekében, telefonon értesíti a BRFK Vízirendészeti Rendőrőrsének ügyeletét.

4/D § A Nemzetőr körözött személyek, járművek vízi járművek és más tárgyak felkutatásban, azonosításában ,valamint holtestek személyazonosságának megállapításában közreműködik

A Nemzetőrök Országos Szövetsége- megjelölve annak indokait a BRFK - Vízirendészeti Rendőrkapitányság, Vízirendészeti Rendőrőrsénél kezdeményezheti közös járőrszolgálat megszervezését

4/E § Szolgálati feladat végrehajtása során a nemzetőr a részére kijelölt területet csak elöljárója engedélyével, parancsára vagy végszükség esetén hagyhatja el.

4/F § Nemzetőr szolgálaton kívül csak felkérésre és állampolgári jogon nyújthat segítséget a hatóság részéről intézkedő hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személynek, de csak akkor, ha egészséges, és nincs alkohol, gyógyszer vagy más bódító szer befolyása alatt.

4/G § Baleset megelőzési, az áldozatvédelmi, közlekedésbiztonsági, állat, környezet és természetvédelmi tevékenység támogatásában való közreműködés

4/H§ a víziközlekedési baleset-megelőzés, áldozatvédelem, víziközlekedési biztonsága, állat-környezet és természetvédelemmel kapcsolatos információk eljutatása közösségekhez

4/I § Környezettudatos gondolkodás kialakítása, valamint a fenntartható fejlődés környezetvédelmi szegmenseinek erősítése, szükség esetén az ezekkel foglalkozó szervekkel való együttműködés.

Az ifjúság nevelése és felkészítése a közlekedési balesetek megelőzésére, az alkohol, cigaretta és drogok elkerülésére.

5. § A szolgálati felépítés módja

5/A § A nemzetőr szolgálatot csak az elöljárója által írásban rögzített Szolgálati levél alapján végezhet, mely szolgálati levélnek tartalmaznia kell a szolgálatot teljesítő nevét, rendfokozatát, szolgálati intervallumát és az őt szolgálatba helyező elöljárója adatait és szükség esetén egyéb a szolgálattal összefüggő megjegyzéseket.

5/B § A nemzetőr intézkedést önállóan nem kezdeményezhet (kivéve 4/A§ esetén) ha azonban intézkedése jogosult hatósági személlyel közösen lát el szolgálatot annak utasításait betartani köteles. A szolgálatban történteket elöljárójának írásban jelenteni köteles. Szolgálaton kívül -ha úgy ítéli meg a nemzetőr, hogy az intézkedő hatósági személy állampolgári segítségre szorul, szolgálatát felajánlhatja, igazolványa felmutatásával igazolva a nemzetőrséghez tartozását. Rendkivúli szolgálatba lépését köteles írásban jelezni elöljárója felé, melyet az elöljáró adminisztrálni köteles.

6 § Titoktartási kötelezettség

6/A § A nemzetőrt titoktartási kötelezőség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti és magántitok esetében.

6/B § A titoktartási kötelezettség alól állami -és szolgálati titok esetébe az adhat felmentést, aki a titkokká minősítést elrendelte.

6/C § Üzleti és magántitok esetében annak birtokosa adhat felmentést a titoktartási kötelezettség alól.

II.FEJEZET

7.§ Ügyeleti Szolgálat

7/A § A Nemzetőrség egyes egységei (regionális, megyei, városi, alegységi) az egyes konkrét feladatok hatékony ellátása érdekében ügyeletet kötelesek szervezni

.

7/B § Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.

7/C § Az ügyeletest feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem szabad.

7/E § Az ügyelet leteltét követően az ügyeletes köteles elöljárójának jelentést tenni és köteles ügyeleti naplót vezetni.

8.§ Közterületi és őrszolgálatok

Járőrszolgálat

8/A § A járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek bűnmegelőzési célzattal való figyelésének egyik formája. A járőrszolgálat során kettő vagy több nemzetőr együttesen, előre meghatározott körzetben vagy útvonalon bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedési, illetve vízi rendészeti figyelést lát el, Szolgálati levél alapján, együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján.

8/B § Járőrszolgálatba egy nemzetőrt csak kivételesen, indokolt esetben lehet vezényelni.

8/C § A nemzetőr-közös végrehajtást igénylő feladatra -rendőr, határőr, Vám-és Pénzügyőr, polgárvédelmi hatóság embere mellé járőrtársként beosztható. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadóak.

8/E § Rendkívüli és katasztrofális helyzetben a Nemzetőrség járőrszolgálatát önállóan szervezi. Mindenféle információt az Országos parancsnokság felé továbbítanak, ahol is operatív bizottság dönt arról, hogy mit és kinek ad tovább.

9. § Őrszolgálatok

9/A § Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a nemzetőr a kijelölt őrhelyén, iiletve mozgási körzetében állandóa vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őríz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz. Az őrszolgálat formája lehet mozgóőr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat

9/B § A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetében egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét az elöljáró jelöli ki a közbiztonsági viszonyok és feladat jellege szerint.

9/C § A rendkívüli őr külön utasításra végez az elöljáró által meghatározott biztosítási ,őrzési feladatot.

9/ D § Személyvédelmi szolgálat lehet:

- Személybiztosító

- Lakásbiztosító

- Programhely biztosító

- Útvonal -biztosító szolgálat

A személybiztosító feladata a védett személy közvetlen fizikai védelme, élete, testi épségének megóvása.

A lakásbiztosító feladata a védet személy és a vele együtt lakó családtagjai elhelyezésére szolgáló létesítmények elleni támadás elhárítása, illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a belépő személyek ellenőrzése, a védelem technikai eszközeinek kezelése.

A programhely biztosító feladata a védett személyek által látogatott rendezvények helyszínének lezárása, a védett személy mozgásterületének biztosítása

Az útvonal -biztosító feladata a védet személyközlekedési útvonalának megelőző ellenőrzése, a veszélyforrások felmérése, elhárítása az áthaladás biztosítása.

Személyvédelmi szolgálatot nemzetőr csak különleges indokolt esetben láthat el.

10.§ Készültségi szolgálat

10/A § A készültségi szolgálat alárendelhető teljes készültségként, az egész Nemzetőr állományt érintő minden tag bevonásával, valamint egységenként.

10/B § Az egységenkénti szolgálat elrendelését a Rigóvezető kezdeményezi a Megyei vezető javaslatára, megjelölve a feladatot, valamint az érintett állományt.

10/C § Készültségi szolgálatot (együtt tartást) kizárólag a Nemzetőrök Országos Parancsnoka -Elnök, akadályoztatása esetén Nemzetőrök Országos Parancsnok helyettesének (elnök helyettes) aláírásával ellátottan -engedélyezhet és rendelhet el.

11.§ Felügyeleti szolgálat

116A § A Nemzetőr felügyeleti szolgálatot csak az arra jogosult szerv mellett,annak segítőjeként hajthat végre.

11/B § A felügyeleti szolgálatot ellátó feladata,hogy a közrendet ,a közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék, illetve megszakítsák,a szükséges rendőri intézkedéseket megtegyék .a rend fenntartása érdekében nyújtsanak segítséget.

11/C § Felügyeleti szolgálatot egyben biztonsági szolgálatot is elláthat a Nemzetőrség, amennyiben a feladata ellátásához elöljárói szükséges megbízással vagy szerződéssel rendelkeznek.

11/ D § Szerződéses szolgálat teljesítéséért a nemzetőrség megbízási díjat számol fel, és arról számlát nyújt be.

III.. Fejezet

12.§ Eljárás helyszín biztosításakor

12/A § A helyszínbiztosítás az a tevékenység ,amelyet a bűncselekmény vagy egyéb esemény helyszínén ,a helyszíni szemle előtt ,annak során ,szükség esetén azt követően a helyszín őrzésére ,lezárására ,a nyomok biztosítására foganatosít.

12/B § A helyszíni biztosító köteles

- elsősegélyben részesíteni azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, illetve más ok miatt segítségre szorulnak:

- a szándékos bűncselekmény elkövetésén tettenért elkövetőt elfogni azt eseményben érintetteteket ,az eseményt észlelőket feltartoztatni:

- nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíteni

- a helyszint körülhatárolni ,eredeti állapotában megőrizni

- a közrendet zavaró cselekményeket ,forgalmi torlódásokat megszüntetni

- az eseményt azonnal jelenteni közvetlen parancsnokának

- feljegyezni ,hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival,hova szállították

- a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tenni

12/C § a helyszínről való bevonulása után írásban jelent.

• kinek a felhívására vagy utasítására m, mikor érkezett a helyszínre
• kiket talált a helyszínen
• milyen volt a helyszín állapota
• változásokat eszközöltek-e helyszínen, ha igen kik és miért, továbbá milyen nyomokat rögzített

12/D § A bűncselekmény vagy a baleset helyszínén életét vesztett,illetve súlyos és életveszélyes sérüléssel korházba szállított személy közvetlen hozzátartozóját az ügyben eljáró rendőri szerv haladéktalanul értesíti. .Ha gyerekkorú személy szenved sárülést, a rendőrség a szülő vagy gondozó értesítését is megkísérli. Az ilyen értesítést megfelelő körültekintéssel és tapintattal kell megtenni.

13 § Eljárás közlekedési baleset helyszínén

13/A § Közlekedési baleset helyszínén a vonatkozó KRESZ és elsősegély nyújtási szabályok szerint jár el

13/B § Hatáskörébe nem tartozó ügyekben a baleseti helyszínelőt értesíti. A baleseti helyszínelő kiérkezéséig a rendőr gondoskodik az elsődleges intézkedések (elsősegélynyújtás, értesítésadás, helyszínbiztosítás, tanúkutatás, forgalom folyamatosságának biztosítása stb.) megtételéről, a kiérkezése után segíti munkáját, elvégzi a rábízott feladatokat (forgalomirányítás, helyszínfelmérés stb.)

13/C § A közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével nem közúton súlyos sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetnél is, a közúti közlekedési balesetekre vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

13/D § Veszélyes árut szállító jármű balesetének helyszínén a nemzetőr

• értesíti az illetékes hatóságot
• eleget tesz a helyszínbiztosítás általános előírásainak
• megteszi a veszély elhárításához, sérültek mentéséhez a további károk megelőzéshez a további károk megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.
• A rendőrkapitányság, rendőrőrs ügyeletére jelentést tesz, hogy hol, mikor milyen jellegű eseménytörtént (járművek ütközése, pályaelhagyás, szivárgás stb.) milyen veszélyhelyzet állt elő, milyen adatokkal rendelkezik szállított veszélyes anyagot illetően (robbanás, mérgezés veszélye) a sérültek száma, a sérülés miben nyilvánul meg, milyen intézkedéseket tett, milyen további intézkedésesedéseket tart szükségesnek
• Biztosítja a helyszínre érkező mentési és veszélyes elhárítási munkálatokat végzők útvonalát, tevékenységét

13/E § Vasúti balest esetén a nemzetőr köteles

• értesíteni az illetékes hatóságot
• a helyszínbiztosítás általános előírásainak eleget tenni
• a helyszín és a helyszínen talált berendezések állapotát rögzíteni (kisiklott kocsik száma, a válltó állása és a vonat száma)
• gondoskodik vagyonvédelemről, tűzvédelmi szabályok betartásáról
• biztosítani a Fejrovatos Naplót, az Írásbeli Rendelkezései Tömböt a Hibaelőjegyzés könyvet, a mozdonyon lévő okmányokat.

13 /F § Vízi (hajózás) balesetek esetén a nemzetőr köteles

- értesíteni az illetékes hatóságot (Vízirendészeti Rendőrkapitányság)

- a helyszínen tájékozódni ,a helyszint biztosítani,segítséget nyújtani a sérültek orvosi

ellátásában,a veszélyhelyzetben lévők mentésében ,a hajó és rakománya

biztonságba helyezésénél és őrzésénél részt venni, a hajóút felszabadítása érdekében,

értesíti a hajózási hatóságokat.

- a balesetet vagy kárt szenvedett hajó vezetőjének kérésére, más hajók vezetőit felszólítja.

a segítségnyújtásra. Süllyedés közvetlen veszélye, tűzeset, tűz és robbanásveszély vagy

katasztrófaveszély esetén a kárt szenvedett hajó vezetőjének kérésére nélkül is segítséget

nyújt Süllyedés ,zátonyra futás, fennakadás esetén a helyszín speciális eszközökkel

történő megjelölésére,indokolt esetben jelzőőrök felállítására a hajózási hatóságot felkéri

- bármilyen gyanús tárgy észlelése esetén, értesíti a hatóságot.

- közreműködik a holtestek személyazonosságának megállapításában.

- a tett intézkedésről a legrövidebb időn belül az elöljárónak jelentést tesz, a helyszín

jellegétől függően intézkedik, mentők ,tűzoltóság ,a katasztrófa elhárítás egységeinek a

helyszínre irányítására,a helyszíni mentés megkezdésére. Szükséges intézkedéseket a

személyi és vagyonbiztonság érdekében teszi

13/H§ A baleset sérültjeinek elszállítására ,a nemzetőr csak abban az esetben vehet igénybe

nem erre a célra szolgáló járművet ha:

- a sérült sürgős elszállítását a mentőszolgálat helyszínén lévő egységének vezetője kéri

• a baleset helyszínéről a mentőszolgálat értesítése, illetőleg helyszínre érkezése különösen hosszú időt vesz igénybe, de a sérült gyors elszállítása szükséges és orvosi vélemény szerint az nyilvánvalóan nem jár az állapotot súlyosabb következményekkel.

14§ Biztonsági Intézkedések

14/A§ A nemzetőr feladata veszélyhelyzet észlelése esetén ,a helyszínen :

- tájékozódás ,azonnali elsődleges jelentés,az esemény jellegétől függően a veszély

elhárításában közreműködni, kötelezettek riasztása

- életmentés, gondoskodás az elsősegélynyújtásról

- vagyonmentés, intézkedés a további károk megelőzésére,

- jelentéstétel, szükségesetén újabb erők és eszközök igénylése, javaslat további

intézkedések megtételére,

- intézkedés a bűncselekmények megelőzésére, a veszélyhelyzettel összefüggő

bűncselekmények felderítésére

- tájékozódás adása az elöljáró utasítása szerint

- a közrendet zavaró cselekmények megszüntetése, illetéktelenek távoltartása, a közúti

forgalom esetleges elterelése,szükség esetén a személyek elszállítása,állatok elterelése stb

- együttműködve az illetékes hatóságokkal, részt vesznek a vízszennyezések megelőzésére,

megszüntetésére és az elkövetők felderítésére ,valamint a vizek lefolyását gátló ,vagy az

úszó létesítményekre és a fürdőzőkre veszélyt jelentő akadályok elhelyezésének ,a vizek

medrét és az árvízvédelmi művek épségét veszélyeztető jogsértések megakadályozására,

megszüntetésére irányuló tevékenységben.

- vízi életmentést saját eszközeikkel, hajójukkal is folytathatnak, a hajón csak azok a

nemzetőrök tartózkodhatnak, akiket az együttműködésre felkértek és megbíztak

- együttműködve az illetékes hatóságokkal, vízi rendezvényekre vonatkozó engedélyeket,

és azok végrehajtástását ellenőrizhetik ,

- ismeretterjesztő tevékenységet fejthetnek ki a hajózással összefüggő,valamint a vízi

közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések,

a vízi közlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében együttműködve az

illetékes hatóságokkal,egyesületekkel.

15.§ Terület lezárása

15/A § Terület lezárására kell intézkedni természeti vagy ipari katasztrófa, illetve annak veszélye, bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset, súlyos fertőző betegség, talált robbanóanyag, robbantással történő fenyegetés, terrortámadás veszélye vagy terrorcselekmény esetén.

15/B § Védett személy utasításának, rendezvényekbíztosítása során, illetve védett létesítmények és épületek környezetében a terület idegenesen le kell zárni.

15/C § A nemzetőr köteles megakadályozni a lezárt területre illetéktelenek belépését,az illetéktelenül ott tartózkodókat távoltartásra szólítja fel.

15/D §A Terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető.

15/E § A lezárt területen a zárásparancsnok kizárólagos engedélyével lehet egyedi áthaladást vagy bejutást kapni.

15/F § A Terület lezárást az elrendelés indokának megszüntetésekor fel kell oldani.

16.§ Eljárás katasztrófa esetén

Jogos védelem

16/A § Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedségtől vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedség vagy a menthető felindulás az elkövetői korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében Nem büntethető az, aki a jogos védelem (Btk. vonatkozó) rendelkezései alá esik

16/B § Katasztrófa színhelyén a nemzetőr a hatóság megérkezéséig intézkedik a közbiztonságról, és az adott helyzetben megteremthető rend fenntartására, illetőleg ennek a helyreállítására, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására Közreműködik a forgalom lezárásában illetve elterelésében, továbbá az élet és vagyonmentésben.

16/C § Tűz esetén a nemzetőr azonnal értesíti a tűzoltóságot, továbbá a veszélyeztetett terület lakóit, ha azok a tűzet nem észlelték. Megkezdi az életmentést, és jelentést tesz közvetlen parancsnokának, majd a helyszínen adatokat szerez a tűz okára vonatkozóan.

167/D § Árvízveszély esetén gondoskodik a lakosság értesítéséről, azonnal jelentést tesz elöljárójának. Értesíti az illetékes önkormányzat polgármesterét. Ha a polgármester megtette a szükséges óvintézkedéseket, a nemzetőr a továbbiakban azok végrehajtásában segítséget nyújt.

IV. fejezet

17.§ Előjárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak

176A § Előjáró az, akinek a nemzetőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján, akár ideiglenes jelleggel is, alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadásai utasítási joga van.

Alárendelt az, aki valamely elöljárójához szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.

Feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban.

Az előjárók és a feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevűkön, és rendfokozatukon, vagy csupán rendfokozatuk megnevezésével és az úr, vagy Bajtárs, illetve nők esetében asszony, ill. Bajtárs nő szóval szólítják meg.

Az alacsonyabb rendfokozatúnak a feljebbvalót rendfokozatukkal és úr, nők esetében- asszony szóval szólítják pld: "Tábornok úr!", Ezredes asszony!

A távol levő elöljárót, feljebb valót, illetve alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.

Rendfokozat nélküliek esetében a "nemzetőr" megszólítást kell alkalmazni.

Azok a nemzetőrök, akiket a feljebbvaló megszólít "Parancs!" Szóval jelentkezik

Szolgálati érintkezés alkalmával az "úr" (nőknél "asszony") mellett az "Ön" megszólítást kell alkalmazni. Szolgálaton kívüli viszonyban megengedhető a tegeződés, illetve a polgári életben szokásos érintkezés.

A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve az elöljáró -alárendelt viszonyból más keletkezik.

18.§ Az elöljáró és feljebbvaló kötelezettségei

18/A § Az elöljáró:

Szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és beosztottak munkáját, biztosítja a munka feltételeit, figyelembe véve és mérlegelve alárendeltjei javaslatait.

Hatáskörén belül önállóan intézkedi, megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék szolgálati kötelezettségeiket, a munka szervezése során arányosan osztja el a munkaterheket, a munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicséri és jutalmazza, vagy erre javaslatot tesz, a hanyag fegyelmezetlen alárendeltet felelősségre vonja.

Alárendeltjeitől megköveteli az Alkotmány, a jogszabályok, a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezések betartását, fejleszti szakismeretüket, átadja a nemzetőri tevékenységben szerzett tapasztalatait.

A személyes helytállásával példát mutat a szolgálat ellátásában, a szakmai ismeretek elsajátításában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcsi normáinak betartásában.

Védi alárendeltjei jogait és jogos érdekeiket.

Gondoskodik a nemzetőri vagyon védelméről, rendeltetésszerű használatáról. a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről, biztosítja a körletrend betartását.

Ismernie kell a vezetése alá tartozó szervezeti egység létszámát, a felszerelés mennyiségét és állapotát.

Távolléte esetén kijelöli helyettesét, ha a kijelölt vagy megbízott helyettese nincs

Az elöljáró a kiadott parancsok végrehajtását ellenőrzi

A feljebb való mindenkor megköveteli az alacsonyabb rendfokozatútól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartása az udvariassága vonatkozó előírások megtartását.

19.§ Az alárendelt jelentési kötelezettsége

19./A § Az alárendelt elöljárójának szóban jelenti:

A szolgálati feladatot, az utasítás végrehajtását, illetve az akadályozó körülményeket.

Beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történt előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem ő javasolta.

Ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét.

Fegyelmi fenyítését, ha azt nem közvetlenül elöljárója szabta ki.

Megbetegedését, felgyógyulását

19/B § Írásban köteles jelenteni: személyi és családi körülményeiben beállott változásokat,

Ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt

Ha a jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl.: összeférhetetlenség, választáson jelöltként való indulása stb.) a jelentést írásban kell megtenni az egységparancsnok felé.

20.§ Az utasítás adásának és végrehajtásának rendje

20/A § Az utasításokat a szolgálati út betartáséval kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is.

20/B § A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek az a módja, amikor az ügy fokozatosan jut a közvetlen parancsnok , és a közbeeső elöljáró útján ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsolási joga vagy kötelezettsége van.

20/ C § A magasabb fokú nemzetőr szerv ,az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti,ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen elöljárójának

20/D § A nemzetőr az utasítást tudomásul vételét " értettem szóval jelzi

20 / E § Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást. Távbeszélőn adott jogosultságról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

20/F § Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó elöljáró felé haladéktalanul jelenteni kell

20/G § Ha a nemzetőr kapcsolata megszakad az elöljáróval, utasítás hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint cselekedni.

20/H § Az utasítást az alárendelt, ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint hajtsa végre.

20/I § Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná akkor az alárendelt az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére v utasítást ad parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.

20/J § Az első utasítása teljesítésének elmulasztásáért ,késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző utasítást adó elöljárót.

20/K§ Fontosabb utasítást az elöljáró, írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni a beosztottak között.

21.§ A jelentések rendje

21A § Az elöljárónak a nemzetőri szerv vezetője és annak beosztottjai jelentkezni kötelesek

21/B§ Jelentkezés alkalmával a nemzetőr jelentse vezeték nevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását, és röviden azt, amit elöljárója tudomására akar hozni. A jelentés legyen rövid és lényegre törő.

21/C § A nemzetőr a feljebbvalójánál jelentkezzék, ha azzal szolgálati érintkezés során aznap először találkozik. Jelentkezés alkalmával a nemzetőr jelentse vezeték nevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását

21/D§ Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével sem jelentéskor, sem jelentkezéskor, sem pedig jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha a feljebbvaló jól ismeri azt, aki jelent.

21/E § A nemzetőr szerv vezetője - az elöljárónak köteles az egységhez érkező Köztársasági Elnöknél,az Országgyűlés Elnökénél és a Miniszterelnöknél, valamint a Honvédelmi Miniszternél és a Belügyminiszternél.

21/F §Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben köteles jelentkezni. felsőbb szintű szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szintű szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.

21/G § Ha az ellenőrzést végző nem elöljáró. akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálatra hátránnyal jár. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására az észlelt törvénysértés megszüntetésére intézkedni, véleménykülönbség esetén-soron kívül a közös előjáró döntését kell kérni

.

22.§ Tiszteletadás

22/A § Tiszteletadás: A fegyelem, udvariasság az egymás iránti kölcsönös tisztelet, valamint a hagyományok megbecsülésének kifejezésére, minden nemzetőr teljesítsen tiszteletadást:

22/B§ A nemzetőr egyenruhát viselő tagjai, a nemzetőr egységnek a nemzetőrség alaki szabályzata előírásainak megfelelően teljesítenek tiszteletadást.

-A feljebbvaló köszöntő szóval köszöntsön (pl.: "Jó reggelt (napot, estét) kívánok!" A feljebbvaló köszöntő szavaira az alacsonyabb rendfokozatúaknak az "Erőt, egészséget!" "Viszontlátásra" szavakkal válaszoljanak.

-Ha egy feljebbvaló egy nemzetőrt megdicsér, előléptetését, vagy kitüntetését hirdeti ki. Továbbá ha egy szervezet részére elismerését, illetve köszönetét fejezi ki, akkor a jelen lévő érintett, érintettek a "Hazámat szolgálom" ("Hazánkat szolgáljuk") szavakkal válaszoljon, válaszoljanak.

-Más alkalommal "Értettem"(, Értettük) szóval válaszoljon, válaszoljanak. A feljebbvaló köszöntő szavaira az alacsonyabb rendfokozatúaknak az "Erőt, egészséget!", "Viszontlátásra!" szavakkal válaszoljanak. Ha a feljebbvaló egy nemzetőrt megdicsér, előléptetését vagy kitüntetését hirdeti ki.

Továbbá ha egy szervezet részére elismerését, illetve köszönetét fejezi ki, akkor a jelen lévő érintett, érintettek a "Hazámat szolgálom!" ("Hazánkat szolgáljuk!"), szavakkal válaszoljon, válaszoljanak Más alkalommal "Értettem" szóval válaszoljon, válaszoljanak.

22/C § A nemzetőrség egyenruhát viselő tagjai , egymással történő találkozás alkalmával a feljebbvalónak még akkor is, ha azok járművön ülnek, a rendfokozat nélküliek és az egyenlő rendfokozatúak egymásnak kölcsönösen teljesítsenek tiszteletadást

22/E§ A nemzetőr fentieken kívül tiszteletadást teljesít

Alakzatban lévő nemzetőrök vezényszóra teljesítsenek tiszteletadást,

- a Himnusz és a Szózat felhangzásakor, illetve rendezvények keretében más államok

himnuszának elhangzásakor.

- a Magyar Köztársaság állami zászlajának

- a Magyar Köztársaság elnökének, az országgyűlés elnökének és a kormány tagjainak,

- a fegyveres erők és testületek, a rendvédelmi szervek egységei állttal kísért temetési

menetnek.

- Síremlék. emlékművek előtt, ha ott díszőrség áll.

22/F § Tiszteletadást nem kell teljesíteni:

- járművezetés közben (a gépjárművezetőnek)

- hírközlő eszközön folytatott hírváltás folyamán - veszélyeztetettség esetén (rakodás, mentés

stb.) végrehajtása közben

- színház, mozi, hangversenyterem, sportpálya, nézőterén, társadalmi rendezvényeken,

egyházi szertartásokon - tisztálkodás, étkezés alatt

- tömegközlekedési eszközre történő. le, és felszállás közben - mozgólépcsőn

- közúti gyalogátkelő helyen történő áthaladás közben

- kórházban történő ápolás (fekvés) és kezelés alatt - temetőben, temetési rendezvény ideje alatt a Himnusz a Szózat felhangzásakor, és az elhunytra vonatkozó tiszteletadás kivételével

23.§ A körlet rendje

23/A.§ A körlet a nemzetőri szervek elhelyezésére szolgáló épület,valamint nemzetőri szállás,a hozzá tartozó létesítményekkel együtt.

23/B § A körletparancsnok a nemzetőri szerv vezetője,aki felelős a körlet rendjéért,a körletben elhelyezett személyek fegyelméért. Ha a körletben több azonos szintű szerv van elhelyezve, a körletparancsnokot a közös elöljáró jelöli ki. .A körletparancsnoki teendőket utasításban alacsonyabb beosztású elöljáróra is át lehet ruházni, az utasítást ismertetni kell.

23/C § A körlet utcai homlokzatára jól látható helyen ,megfelelő magasságban a Nemzetőrség ....Parancsnoksága megnevezést tartalmazó ,engedélyezett emblémát kell kifüggeszteni. Sötétedéskor azt kellően meg kell világítani

23/D § Az épület fellobogózásáról - az alkalomnak megfelelően, a körletparancsnok intézkedik

23/E § A körletrendet a parancsnok határozza meg,azt ki kell függeszteni.

23/F § A körletparancsnok elkészíti a körlet védelmi tervét,amelyet elöljárója hagy jóvá..

23/G § A körletben a női szállást ,öltözőt és pihenőt a férfiakétól elkülönítve kell kialakítani.

23/H§ A nemzetőrség körleteinek rendjét egyebekben az illetékes elöljárók a körlet rendeltetésére tekintettel szabályozzák.

24.§A szolgálatba lépés követelményei

24/A § A nemzetőr szolgálatellátásra pihenten ,az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.

24/B§ A szolgálatba lépés megszervezése az illetékes elöljáró feladata,de a nemzetőrt kellő időben értesíteni kell.

24/C § Ha a nemzetőr szeszesitalt fogyasztott, vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem osztható be.

24/D § Ha ittasság, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem látja el szolgálatát, fegyelmi felelősséggel tartozik kizárását parancsnoka kezdeményezheti, az eljárást az etikai bizottság folytatja le.

24/E § A 19/C § szerint nem felel a nemzetőr ital hatása alatti megjelenéséért,ha a szabadidejéből rendelik be,és az italfogyasztás a berendelés közlése előtt történt

25.§ Nemzetőr nyilvános szereplése

25/A.§ A nemzetőr a rádió.,a nyomtatott sajtó ,és a televízió megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyekről ,egyes bűncselekményekről csak engedéllyel nyilatkozhat,melyet az Elnök -Parancsnok adhat ki.,akadályoztatása esetén az Elnökhelyes adhat ki.

25/b § Kivételes esetben -bűncselekmény, közlekedési baleset vagy más rendkívüli esemény helyszínén, nemzetőr tényközlő nyilatkozatott tehet úgy, hogy azzal szolgálati titkot és személyhez főződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében nem foglalhat állást, nyilatkozatáról utólag az engedélyezésre jogosultnak tesz jelentést.

25 /C § Személyügyi kérdésekben nyilatkozni nem jogosult, nyilatkozattételre nem kötelezhető.

25/ D § Nyilvános szerepléshez,(ha az nemzetőrként történik) engedélyt kell kérni az Elnök Parancsnoktól A nemzetőr ilyen közéleti szereplése során, tartózkodjék a politikai nyilatkozatoktól,magatartása a társadalmi szervezeteket illetően semleges legyen.

26.§ Kiképzés, önképzés

26/ A § A nemzetőr kötelessége ,hogy a szolgálat ellátáshoz vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget ,általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezze és fenntartsa,ehhez a parancsnokai segítséget nyújtanak

26/B § A nemzetőr a szükséges szolgálati képzettséget önképzés és a szervezet keretén belül tartott oktatás útján szerezheti meg..

26/C § Az Országos Parancsnokság ajánlása alapján a következő tárgykörökben történik az oktatás

• Honvédelmi ismeretek (alaki, fegyver ismeret, fegyverzet ismeret haditechnika)
• Honismeret (történelem)
• Személyiség formálás (identitás tudat, pszichológia)

- Speciális ismeretek (katasztrófa elhárítás, egyéb polgári védelmi teendők, tűz-és baleset védelem, személybiztosító, lakásbiztosító, rendezvénybiztosító feladata, baleset- búnmegelőzés, drogprevenció, hajózással összefüggő ismeretek, vízi közlekedési szabályok,

- Környezettudatos gondolkodás kialakítása

27.§ Egészségügyi szolgálatképtelenség

276A § A nemzetőr orvosi alapellátását választott háziorvos végzi.. Ha a nemzetőr maga kéri betegségére való hivatkozással szolgálatba valló felmentését, mert a beosztásával járó feladatokra magát egészségügyi állapota miatt alkalmatlannak tartja, azt el kell fogadni. Utólagos vizsgálata erre való hivatkozásának elöljárója feladata.

28.§ Ajándék, jutalom elfogadása

28/A § A nemzetőr a szolgálati magatartásával vagy tevékenységével kapcsolatban ajándékot, jutalmat, nem fogadhat el

28/B§ A nemzetőr szolgálati tevékenységének elismeréseképpen ajándékot,jutalmat csak az Elnök parancsnok vagy közvetlen Alegységparancsnoka beleegyezésével kaphat (tárgyi jutalom kivételével)csak a szervezet bankszámlájára való átutalással. Az ajándékozás adóvonzata az ajándékozót terheli. Egy személyi ajándékozás megtörténtéről az ajándékozót értesíteni kell.

28/C § A jutalomnak vagy ajándéknak a nemzetőr hozzátartozója által elfogadása ugyanolyan elbírálás alá esik,mintha azt a nemzetőr fogadta volna el,ha azt a nemzetőr hivatására, nemzetőri szolgálatának teljesítésére tekintettel adták.

29. § Szponzori tevékenység

29/A § Az egyesület nevében vagy javára a közgyűlés írásbeli meghatalmazása alapján adományt gyűjthet, adomány gyűjtés azonban nem járhat az adományozók illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

29/B § A Nemzetőrség a társadalmi szervekre jellemző szoros gazdasági elszámolást végez,így valamennyi bevétele és kiadása az e szervezetekre jellemző gazdasági szabályzat szerint történik.

V. fejezet

30.§ Az egyenruha viselése

Nemzetőrök Országos Szövetségének formaruházata egységes, a hivatásos fegyveres testületek egyenruhájától elkülönül.

30/A § A nemzetőr szolgálaton kívül önállóan dönti el ,hogy egyenruhát visel-e ,az egyenruha viselése akkor kötelező ,ha erre egyértelmű parancs van.

30/B § Az egyenruhán kötelező egységesen megjeleníteni a Nemzetőrök Országos Szövetségének. jelvényét, jelzését és a viselőjéhez tartozó rendfokozatot. Az egyenruha nélkülözhetetlen tartozéka az adott évre kiállított érvényes Nemzetőr igazolvány.(érvényességi idő az igazolványon feltüntetve)

VI. fejezet

31.§ Értelmező rendelkezések

- belépés: amikor a nemzetőr az adott helyre minden korlátozás, akadályoztatás nélkül bemehet.

- bebocsátás. amikor a nemzetőrt a tulajdonos, birtokos vagy más jogosult személy beengedi, a belépési akadályokat megszünteti.

- segélyhívás: amikor a nemzetőr saját maga észleli más személy segélykérését, és emiatt, ezzel összefüggésben segítségnyújtásba kezd.

- támadással közvetlenül fenyegető támadás az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből a nemzetőr alaposan következtet arra, hogy a támadás nyomban bekövetkezik.

- testi épségét súlyosan fenyegető magatartás akkor, ha a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből alaposan feltételezhető a súlyos sérülés közvetlen veszélye.

- állomáshely: a szolgálati hely székhelye, illetve az alegység működési-Budapesten a főváros

közigazgatási területe

- lakóhely szerinti település: lakóhely elhagyás szempontjából az elöljárónak bejelentett állandó

lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes rendőrkapitányság működési területe.

32.§ A társadalmi szervezet alapszabálya

32/A §A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését .

32/B § A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és

székhelyéről,valamint szervezetéről.

32/C § A társadalmi szervezet elnevezése és célja -az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül ,nem keltheti azt a látszatott,hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.

32/D §§ A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő ,korábban bejegyzett társadalmi szervezet elnevezésétől különböznie kell.

32/C § A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag,tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

.

33. § A társadalmi szervezet szervezeti rendje

Az egyesület szervei:

Állandó:

- Közgyűlés

- Vezetőség

- Felügyelő Bizottság

33/A§ A Közgyűlés a tagok összességéből áll és a Szövetség legmagasabb szintű önkormányzati testülete. Jogosult a Szövetség bármely ügyében dönteni.

- A Közgyűlésen minden tag jogosult részt venni, minden tagnak egy szavazata van.

- A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

- A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság 50 %-a plusz egy fő jelen van.

A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,

elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény

A közgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplőkérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

33/B§ A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a.) az alapszabály elfogadása és módosítása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása

b.) az Elnökség tagjainak megválasztása és felmentése,

c.) az éves tagdíj összegének meghatározása, megfizetésének módja

d.) az Elnökség beszámoltatása, az éves költségvetés, illetve vagyonmérleg elfogadása,

e.) a Szövetség éves gazdasági beszámolójának megvitatása és elfogadása, eredményeinek felhasználása,

f.) a Szövetség feloszlásának - jogutóddal vagy jogutód nélkül -, illetve más Szövetséggel vagy Egyesülettel

történő egyesülésnek kimondása, ennek megfelelően rendelkezés a vagyonról,

g.) közhasznúsági melléklet elfogadása;

h) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll;

i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

j) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen, amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.

Az Alapszabály (5) bekezdés a.) b.) és f.) pontja esetén a döntéshez 50% + egy fő szavazattöbbség szükséges.

Az Elnökség tagjává és a Szövetség nemzetközi vagy hazai rendezvényeire történő delegáció tagjává - négy éves időtartamra - csak a Szövetség tagja választható meg.

- A Közgyűlés az Alapszabály 9.§ (5) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve egyszerű szótöbbséggel dönt, minden jelenlévő tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

.

A közgyűlésről jegyzőkönyv készítendő, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő ír alá.

33/C§ Rendkívüli közgyűlés:

Rendkívüli közgyűlést kell tartani:

- a bíróság elrendeli,

- az Egyesület Elnöke, Elnök helyettese, vagy valamely Bizottság- az ok megjelölésével - ezt írásban indítványozza

A tagokat aRendkívüli közgyűlés helyéről, idejéről és a napirendi pontokról szóló tájékoztatással legalább 14 nappal korábban értesíteni kell.

- a tagok több mint fele az - ok megjelölésével - írásban indítványozza.

33/D § Az elnök köteles Rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

-a szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

34.§ . Iratkelezési szabályok

34/A§.Az egyesület köteles határozatok könyvét vezetni, amelyben fel kell tüntetni:

• az egyesület elnökének, valamint tagjainak nevét,
• az előző közgyűlés illetve vezetőségi ülés óta beérkezett javaslatokat,
• a közgyűlés által meghozott határozatokat, annak időpontját-hatályát illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát,
• az egyesület gazdasági helyzetét rögzítő rövid leírást,
• a beterjesztett és elfogadott egyéb javaslatot.

A naplót az elnök helyettes vezeti és őrzi meg. Ha e tag vezetői tagsága bármely okból megszűnik, úgy köteles ezt a naplót az elnöknek átadni, aki a már rögzített módon gondoskodik annak vezetéséről.

34/B§. Iratokba való betekintés

Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba (közgyűlési határozatokba), éves beszámolóba, közhasznúsági jelentésbe - hivatali munkaidőben - bárki betekinthet, arról saját költségén másolatot készíthet. A közgyűlés az általa hozott döntésekről érintetteket írásban értesíti.

35.§ Banki rendelkezés, Bélyegző használat, Aláírási jog

35/A § Az elnök, az elnökhelyettessel, csak együttesen jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre

35/ B § A Szövetség bélyegzőjének használatára az elnök és az elnök helyettes jogosult.

A Szövetség bélyegzőjének őrzéséről kötelesek gondoskodni

35/C § Az elnök teljes körű aláírási joggal rendelkezik, az elnök helyettes az elnök akadályoztatása esetén teljes körű aláírási joggal rendelkezik, ill. feladata ellátásához jogosult aláírni.

36:§ A Nemzetőrség felügyelete

36A§A Nemzetőrség társadalmi szervezete a saját felügyeleti hierarchiáján kívül az illetékes ügyészség felügyeli

36/B §A Nemzetőrség szervezetet a Fővárosi Bíróság jegyzi be és veszi nyilvántartásba.

36/C § A Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételről soron kívül határoz (nem peres eljárásban

36/D § A Nemzetőrség szervezetében történő minden jelentős változást az illetékes Bíróság felé jelezni kell ( székhely,név,képviselő stb.)

36/E § A Nemzetőrség társadalmi szervezet tagjai által,valamint az ügyészség által indított perek megyei,illetve a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.

NEMZETŐRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK

SZERVEZETI ÉS MÚKÖDÉSI SZABÁLYZATA Letölthető word dokumentumban is

Magatartás kódes és munkavédelmi oktatás

Katasztrófa védelem oktatás